Az előző poszt egy plakáttal végződött, “Mindenből túl sok van” felirattal. Így a mostani írásom, innen folytatódik. Nemere István – Patkányember művéből vett idézete szépen egy csokorba szedi a gondolataimat.
„A járdákon is tömeg. Mindenütt tömeg. Mindenből sok van, túl sok. Ember, gép, ház, zaj. Túl sok akarat feszül össze, ellentétesek is. Millió ablak mögött millió ember, mind csinál valamit. Az is, aki semmit. Aki csak unatkozik, vagy henyél. Vagy alszik, pihen, erőt gyűjt. Ők is fogyasztják az oxigént.”
Az írónak ötven különböző álnéven jelentek meg könyvei, és eddig összesen 758 írása került a könyvesboltok polcaira. Jelenleg ő tartja az élő szerző legtöbb megjelent könyvének világrekordját. Ólomsúlyként nehezedik a gondolat a mellkasomra, amikor magam elé képzelem a végtelenségig nyúló milliónyi kötetet. Összeszorul a tüdőm, nehézkesebben veszem a levegőt. Fuldoklom.
Repül tovább a képzeletem a második, harmadik helyezett rekorder megjelent alkotásaira. Már-már Szent Péter lábát csiklandozó, egekig tornyosuló oszlopok jelennek meg a szemem előtt.
De ott van még a harmadik, negyedik helyezett. Azok a csúcstartók, akik már nem élnek. A bestsellerírók, akik nevéhez nem fűződik több száz remekmű, de milliós tételben megtalálhatók népszerű történeteik a világ minden pontján. Évente több százezer kiadott, újranyomott könyv jelenik meg, országonként.
A Bibliából és a Koránból több milliárd példány került már ki a nyomdák ajtaján.
Ettől a néhány leírt mondattól elfog a pánik, képtelen vagyok befogadni ezeket a mennyiségeket. Még mielőtt esélyem lenne tovább mélyülni az örvényben, kiakad a mérőórám. Nincs erőm levezetni minden tárgyra, szolgáltatásra ugyanezeket a gondolatokat. Félig az őrület határára kerülnék tőle. Ilyenkor nem vágyom másra csak kiszakadni az épületek közül, és egy hátizsákkal nekivágni az erdőnek.
