Az alábbi kép a Föld nevű bolygóról, ami “Halványkék pöttyként” híresült el, 1990.február 14.-én készült a Voyager-1 űrszonda fedélzetéről. Erről a fényképről egészen 2022-ig mégcsak nem is hallottam és szinte a véletlennek köszönhető, hogy végül rátaláltam. Vigh Péter összefoglalójában részletesen olvashattok az űrszonda útjáról és a rajta utazó arany lemezről, amely mint egy időkapszula őrzi azoknak az értékeknek egy részét, amelyeket a Földön hoztunk létre. A Másfél fok többi cikkébe is érdemes belepillantani. Meteorológusok tollaiból olvashatunk tudományos beszámolókat közérthetően az éghajlatváltozás témakörében.
A Nightwish együttesről néhány szóban
A Nightwish egy finn, szimfonikus metal együttes, amely éveken keresztül Tarja Turunen opera-énekesnővel turnézott szerte a világban. Ahogy sok más zenekar életében, náluk is többször előfordult tagcsere. Jukka Nevalainen súlyos inszomniában szenvedett, ami miatt kénytelen volt felállni a dobok mögül. Egészségi állapota helyreállt, de már csak a háttérben segíti a zenekar ügyeit. Marco Hietala basszusgitáros hivatalos bejelentésében depressziójára és a zeneipar kapzsiságára hivatkozva vonult vissza. Tuomas Holopainen mellett Empuu Vuorinen szólógitáros az egyetlen aki a kezdetektől a Nightwishben játszik.
A legnagyobb port Tarja Turunen távozása keltette, amikor a banda összes tagja egyöntetűen egy nyílt levélben fogalmazta meg (a magyar változat itt olvasható) hogy nem tudják tovább összeegyeztetni az énekesnő hozzáállását, életfelfogását azzal, amit ők képviselnek. A levélben tájékoztatták hogy itt az ideje hogy elváljanak útjaik. Tarja szintén nyílt levél (magyarul nem találtam meg) formájában reagált a kialakult helyzetre. Helyét Anette Olzon vette át, aki nem tudott végérvényesen beilleszkedni a csapatba, így néhány év után ismét új énekesnőt toboroztak.
Floor Jansen látszólag olyan könnyedséggel illeszkedett be az együttes életébe, mintha mindig is ő lett volna az ős-Nightwish énekesnő. Aki egészen addig elvonultan élt valahol, arra várva hogy lelkileg feltöltött állapotában visszatérjen.
Számomra az ő hangja és személyisége, egyszóval az egész lénye, illeszkedik a legjobban ahhoz, amit a Nightwish és a banda szíve-lelke, Tuomas képvisel. Minden egyes zenekari tag, csapattag, bárki aki hozzájárul ahhoz, hogy alkothassanak, felléphessenek, értékes láncszem az együttes életében. Mégis bátran ki merem jelenteni, hogy Tuomas nélkül a Nightwish ugyanilyen formában megszűnne létezni.
Igyekszem odafigyelni, hogy ne bálványozzak túlzottan valakit, akit valójában nem ismerek (felmerül a kérdés mikor mondható el bárkiről is, hogy igazán “ismerjük”?). Bevallom Tuomast nagy kihívás nem idealizálni. A zeneművek zömét ő szerzi és a dalszövegek többsége is az a ő nevéhez fűződik. A természet és biológia iránti érdeklődése és tudása teszi teljessé alkotásait. Tengerbiológusnak tanult, végül a Zeneakadémia padja mellett tette le voksát. Milyen csodálatos párosítás! Szavakkal nagyon nehezen megfogalmazható mi zajlik bennem amikor Nightwisht hallgatok.
Egyik pillanatról a másikra beszippant egy misztikus, földöntúli világ. Úgy sodródom az érzelmek örvényében, mint a folyóban áramló törmelékes üledék. Minden egyes énekhanggal, gitárpendüléssel, dobpergéssel, ír dudaszóval közelebb kerülök Tuomas lelkéhez, a benne rejlő energiákhoz. Elvarázsol, az egész lényemet melegség önti el. Egyszerre felszabadító, megnyugtató és kínzóan fájdalmas. Ha nem fedné testemet rugalmas bőr, talán szilánkokra szaggatna az a sok inger, ami másodpercek töredéke alatt váltakozva cikázik bennem. A legsötétebb mélységekig lehúz magával és a megvilágosodás határáig emel. A kezdet és a vég néhány percben összesűrítve.
Tuomas műveit a Nightwishen túl számos projektmunkában megtalálhatjuk. Szólóalbumát a ‘The Life and Times of Scrooge‘-t, Don Rosa – Dagobert bácsi élete, korántsem csak gyerekeknek szóló, könyve inspirálta. Az albumról a szívemnek legkedvesebb számot Tuomas felesége, Johanna Kurkela énekli. Johannával az ‘Auri‘ együttes berkein belül közösen is végeznek alkotó munkát. Aki kellemesen nyugtató melankólikus dallamokra vágyna, hallgassa meg a ‘Night 13‘ című számukat.
Rajongók nagy örömére arra is szán időt, hogy alkalomadtán kommentben feltett kérdéseinkre válaszoljon. Mondanivalójából egy egyszerű feleletnél sokkal többet ki lehet hallani. Szerényen, alázattal fordul a kérdezőkhöz és őszinte szeretettel válaszol a személyesebb kérdésekre is. A videó végére egy pillanatra minden rossz elhalványul bennem és aggodalmaim szertefoszlanak.
Mi köze egy finn, metal bandának a Halványkék pöttyhöz?
2020-ban jelent meg a Nightwish ‘Human. :II: Nature.‘ dupla albuma. A második lemezt, ami szinte teljes mértékben instrumentális, hónapokkal a megjelenése után sem hallgattam végig. Egy hosszú vonatút kellett ahhoz, hogy a fáradtságtól elnyomjon az álom és ne legyen lehetőségem átpörgetni a lassú számokat. Ha Nightwish, akkor legyen pörgős, energizáló (gondoltam ezt egészen addig magamban).
Egy meseszerű erdei világba csöppentem álmomban. Ébredezésem közben próbáltam összerakni, hogy mi is történt velem. Hiába aludtam a zene a fülemen keresztül belekúszott az idegsejteim mélyére, minden rejtett zugába bepréselte magát, úthengerként taposott végig agytekervényeimen. Az album többszöri hallgatása után tűnt csak fel a legutolsó szám, az ‘Ad Astra‘ végén lévő női narrátor hangja. Érdekelt miről szaval, így utánajártam a szövegnek.
Ekkor találtam rá a posztom elején olvasható Halványkék pöttyről szóló bejegyzésre. Ekkor hallottam először Carl Sagan nevét, akinek a ‘Pale blue dot‘ című könyvének (magyarul: Halványkék pötty) egy része köszön vissza az említett Nightwish dalban (a szövegrészlet magyar fordítása a cikk alján megtalálható). Carl Sagan amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus, író és a Kozmosz című dokumentumfilm sorozata megalkotója.
Vizuálisabb típusoknak ez az öt perces videó arányosan tárja elénk az univerzumban található bolygók, csillagok, galaxisok méretét.
A Halványkék pöttyön is túl
Szélsebesen pörögnek az óra mutatói amikor elkezdem beleásni magam egy-egy Nightwish dal mondanivalójába. Egyik cikkről ugrok a másikra, külön ablakban megnyitom az érdekes témájú írásokat. Lassan ott tartok hogy harminc weboldalnyi fülecske szűkölködik a böngészőm sávjában és a szám egyre nő 😀
Annyira fellelkesedtem, hogy úgy érzem a Nightwish munkásságából még szakdolgozatot is szívesen írnék. Mondom ezt annak ellenére, hogy rémálmaim egyik megtestesítője a helyes hivatkozási formák alkalmazása.
Minden egyes számot (sajnos) nem elemezhetek, pedig rengeteg izgalmas felfedezésre jutok kutakodásaim során. Felmerült bennem, hogy külön tantárgyként is megállná a helyét a Nightwish. Szerteágazó tudást lehetne kevésbé szigorú keretek között elsajátatani a dalaikon keresztül.
Azon morfondírozom, hogy javaslatomat dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úrnak küldjem, vagy rögtön Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz szaladjak vele. Elképzelem, hogy büszkén dagadó mellel veszem át munkásságomért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.
Kiskosztümben, rendezett kontyban, fehér pamut kesztyűben fogadnám a díjat, de csak miután gyorsan szültem három gyereket (aznap is). Na most képzeljétek el ti is, valahogy így festenék 😀
Humánökológia és a Nightwish. Mi a közös a kettőben?
Visszatérve a realitás talajára. 2022-ben részt vettem Takács-Sánta András által tartott, az ökológiai válságról és a kiútlehetőségekről szóló tíz hónapos humánökológia tanfolyamon (szívből ajánlom mindenkinek előképzettségtől függetlenül). Itt hallottam először Henry David Thoreau ‘Walden’ című művéről.
A történet az író két éves, ökéntes remetesége során szerzett tapasztalataiba enged betekintést. Sajnos még nem fordult meg otthonunkban egy példány sem belőle, de képzeletbeli olvasmánylistámon előkelő helyen szerepel.
Olyan ismerősen csengett a “Walden” és igazam is lett. A sokszor emlegetett Tuomas ezt a könyvet is olvasta, és meg is ihlette. Ebből született a ‘My Walden‘ és ‘The Crow, The Owl And The Dove‘ című Nightwish szám.
Tiszteltem a zeneszerző iránt olyan ütemben nő, mint kertünkben az apró szulák, ami kettőt pislogsz és máris feltekeredett a dísznapraforgó több méter magas nyakára is.
Szerencsére rajongásom iránta nem magányos tevékenység. Jukka Salmela finn tudósnak köszönhetően Tuomas Holopainenről egy szúnyogfajtát is elneveztek, Sciophila holopaineni névre keresztelték a szerencsés egyedet.
Dr Adiel A. Klompmaker osztrák paleontológus javaslatára, a Nightwish után Tanidromites nightwishorum lett egy rákfajta hivatalos neve. Rajtuk kívül több faj neve hordozza egy- egy híresebb zenész nevét.
Mennyi tudomány fér el egy
dalszövegben?
Nagyon sok. Az egyik kedvenc Nightwish számom az egyik legösszetettebb és leghosszabb Nightwish alkotás, a ‘The Greatest Show on Earth‘, amely az ‘Endless forms most beautiful‘ album utolsó dala. Egészen néhány nappal ezelőttig nem voltam tudatában annak, hogy mennyi mindent rejt magában ez a 24 perces mestermű. Hiába hallgattam rengetegszer végig a dalt, egyszer sem jutottam odáig, hogy kiderítsem miről szól a benne található narrálás. Végre eljött ennek is az ideje. A dal címe Richard Dawkins – A legnagyobb mutatvány című könyvére utal.
Zolczer Péter – Mennyi tudomány fér el egy dalszövegben cikke érdekfeszítő stílusban összegzi (rendre pontosan precízen hivatkozva, imádom) mindent, amit a dalról és a mondanivalójáról érdemes tudni. Igazi kincs ez az összefoglaló, szánjatok időt arra hogy elolvassátok. Képtelenség felsorolni mennyi mindent tanultam ennek az egyetlenegy zeneszámnak köszönhetően.
Néhány példát kiemelnék:
- LUCA: A LUCA az a Last Universal Common Ancestor, magyarul az utolsó univerzális közös ős. Ez az az élőlény, aminek minden ma élő élőlény az utódja. Ilyen élőlényből amúgy igen sok lehet, ezért az utolsó kitétel. A közös ős fogalmának megértése egyrészt könnyű, amikor a saját felmenőinkről van szó, de nem egy egyszerű agygimnasztika, amikor olyan különböző élőlényeket kell közös tőről fakadónak venni, mint a kutya, a magyar nőszirom, a zöld szemesostoros, a vérhasamőba és a veteménybab gyökérgumóiban nitrogént fixáló Rhizobium etli baktérium. – olvasható Kun Ádám blogbejegyzésében. Egy újabb felület, ahol másodpercek alatt elveszek az információk halmában.
- Abiogenezis: Az abiogenezis tanulmányozása számos tudományág – molekuláris biológia, paleontológia, asztrobiológia, biokémia – határterületén fekszik és azt vizsgálja, hogyan és milyen kémiai reakciók révén jött létre az élet.
- Goldilocks zone: magyarul „lakható övezet”. Egy csillagrendszer (értsd nálunk: Naprendszer) ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni. Nevét az Aranyfürtöcske és a három medve mese után kapta.
- Lucy: a 3, 2 millió éves emberelőd: 1974. november 30-án Donald Carl Johansen amerikai paleontológus az etiópiai Hadarban rábukkant egy 3, 2 millió éves Australopithecus afarensis leletre, amelyet a katalogizáláskor egy Beatles szám után Lucy névre kereszteltek.
Külön csavar a történetben, hogy maga Richard Dawkins szólal meg az album két számában (‘Shudder Before the Beautiful‘ és a ‘The Greatest Show on Earth‘). Teljesen magával ragadnak az ilyen történetek. Két nagyszerű elme találkozása, igazi kincset tud kreálni az értékekre éhes rajongóknak.
Lehet ezt még fokozni? Lehet! Richard Dawkins személyesen is részt vett a Nightwish 2015-ös Wembley arénában tartott koncertjén (a belinkelt videón 19:30-kor jelenik meg) hogy élőben “szóljon a közönséghez”.
Hála az égnek a Nightwish nem szűkölködik a koncertekben, hazánkba is ellátogatnak hamarosan. 2022.december 20-án, többszöri halasztás után a Budapest Arénában találkozhatunk velük.